Történelem

A budai lövőház története

Bizonyára sokunknak vannak emlékei a Marczibányi téri Lövöldéről - valaki sportlőni járt ide, az idősebb korosztály meg talán ebédelni és szórakozni is. Az épület történte több, mint 130 éves múltra tekint vissza, így a kezdetekre már senki sem emlékezhet. Íme egy rövid összefoglaló a hely történelméről.

1884

1884. április 18-án Érczhegyi Ferenc főlövészmester a “Budai Polgári Lövész Társaság” nevében építési engedélyért folyamodott a fővárosi tanácshoz, hogy megépíttethessen egy, az akkori idők szerint modern lövöldét.
A következő év nyarának elején Hofhauser Antal tervei alapján elkészült a német neoreneszánsz stílusú épület, őszre már a használatbavételi engedély is megszületett. Az építkezés által kialakult kép egészen az I. világháború utánig szinte változatlan maradt.

Az építkezés valószínűleg anyagilag kimerítette az egyesületet, mert 1885. novemberében több – a tulajdonában lévő – telek házhelyként való kiosztásáért folyamodott a tanácshoz, amely azt meg is engedte.

1888

1888-ban Ferenc József és Albrecht főherceg látogatta meg a lőteret, ahol Sissy hercegnő táncával nyílt meg a királyi bál. Ekkor készülhetett a telek délnyugati sarkában felállított barokk sátor, valószínűleg az uralkodói fogadás színhelyéül. Ez az efemer jellegű építmény nyilván nem állhatott fenn sokáig, a látogatás után elbontották.

1896

1896-ban kocsifordulóra és kocsiállóhelyre kértek engedélyt, ami mindenképpen a lövölde nagy látogatottságára utal. Addig csak egy 5 méter széles út volt a ház előtt, a tervbe vett – és végül megvalósított – szélesség 16 láb lett.

Marczibányi-tér a lövőházzal, előtérben focizó fiatalok

1921

1921-ben kerti mozgót szeretett volna felállítani az egyesület kulturmissziós céllal, és a dísztermet is „mozgóképek” bemutatására akarták alkalmassá tenni. Az ifj. Szabó József építész terveire kért engedélyt a tanács kiadta ugyan, de végül csak egy évvel később, már Galther János építőmester újabb tervei alapján épült meg a kertmozi.

A mozizásból befolyó összeg nem lehetett elég a pénzigényes egyesületnek, így 1925-ben Putzer Ferenc vendéglős – aki az épületben lévő éttermet üzemeltette – fedett terasz építését határozta el. A Hofbauer és Piazza építőmesteri cég terveit a tanács jóváhagyta, így az meg is épült.

A Lőtér épülete a mai Bimbó út felőli nézetben

Néhány év múlva a 30-as évek elején új bérlője lett az étteremnek: Figyelmessy József. Működése alatt a „Kastély étterem – kávéház” rangos szórakozóhellyé vált, melyben esténként zenekar játszott és táncolni is lehetett.

1932

1932-ben Ray Rezső, a neves építész készített bővítési terveket a lövöldéhez. A fennmaradt tervek az udvari (lőtéri) homlokzat előtti, a két oldalpavilon közötti rész beépítését mutatják. A földszint átalakítása mellett emeleti részeket is kialakítottak. A vitéz Lukóy Emil építőmester által kivitelezett épületegyüttes ebben a formájában állt fenn egészen a II. világháború végéig. Akkor, vagy 1956-ban a főépület tetőzete megsérült, ezt kicsit eltérő formában és a tengelyben állott tornyocska nélkül állították helyre.

1968

A szocializmus éveiben a létesítmény az Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) hatáskörébe került, így a lőteret sorkatonák, valamint egyetemisták használták gyakorlatozásra. A bálterem oldalhajóit kisebb helyiségekre szabdalták, és azokban lőszerraktárakat, irodákat alakítottak ki.

Lőtéri nők 1968
Gyakorlatozó fiatal lövész hölgyek 1968-ból. A sor elején Bukova Lajosné, sokszoros magyar bajnok sportlövő.

1990

A rendszerváltás idejéig az objektumot változatlan formában, lőtérként üzemeltette Magyar Honvédelmi Szövetség, majd 1990-ben a terület visszakerült a Budapesti Polgári Lövész Egyesülethez. 1992-ben Fenyő János vállalkozó tulajdonába került az ingatlan viharos tulajdonjogi eljárás folyamán. 1998-as halála után Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzatához került az ingatlan, mely üresen, funkció nélkül állt évekig. Mivel az épület őrzése és karbantartása jelentős költséggel járt az önkormányzatnak, felújítására nem volt fedezet, így 2006-ban pályázat útján értékesítésre bocsátotta.

2006

A pályázat eredményéről, és az azóta történt eseményekről a Rekonstrukció oldalon tájékozódhat.

(forrás: Hild-Ybl Alapítvány, Bor Ferenc)

caret-downcaret-leftcaret-rightcaret-upfacebookhamburgerharis-parkhp-bhpHaris Parkinstagramlinkedinminuspinterestplustimestwitteryoutubeyoutubeplay